"Barátaim, maguk már érkezésem előtt is tisztában voltak vele, csak nem merték egymás előtt kimondani, hogy a telepen – régebben, mint másfél éve, ezt higgyék el nekem – úrrá lett… valami végzet, és minden okuk megvan rá, hogy úgy érezzék, egy visszavonhatatlan ítélet lassan beteljesedik… És maguk, barátaim, itt csoszognak e pusztulásban, távol mindattól, ami az Élet… terveik sorra kudarcba fulladnak, álmaik vakon zúzódnak szét, valami csodában hisznek, amely sohasem következik be, valami megváltót remélnek, akinek ki kéne vezetnie magukat innét… pedig tudják, hogy nincs már miben hinni, nincs már miben reménykedni, mert az eltelt évek, ugye, akkora súllyal nehezednek magukra, hölgyeim és uraim, hogy úgy tűnik, végképp elveszett a lehetőség, hogy úrrá legyenek ezen a tehetetlenségen, és ez napról napra erősebben szorongatja a torkukat, lassan már levegőt sem bírnak venni… " Krasznahorkai László: Sátántangó (részlet)


2019. április 29., hétfő

Hazai Attila-díj, 2019

Nemes Z. Márió kapta idén a Hazai Attila Irodalmi Díjat. A díjátadásra a fiatalon elhunyt névadó, Hazai Attila 52. születésnapjának előestéjén, 2019. április 29-én, hétfőn este 8-kor kerül sor a Nyitott Műhelyben. A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. A díjat 2016-ban Bartók Imre, 2017-ben Tóth Kinga, 2018-ban Orcsik Roland nyerte el.





Nemes Z. Márió (életrajz)

Megkérdeztük Nemes Z. Máriót. Bárkaonline. 2015. 01.23.






Karó vagy, melyről elrepült a varjú

Nyilván könnyebb lekarózni
a kedvest, mintsem a végtelenbe
fúródni. De egyszerre a kettőt!
Bárcsak így igazulna meg a vágy
és a képzelet korrupt szövetsége.

A rigó csőre meg csontkoporsó.
De mit temettek bele? Valamiféle
csendet talán, állati és napkeleti
bölcseletet, ami zokogva pulzál
a szarusírban, hogy Rigócsőr
király dióként töri meg gőgöt?

A madártani kérdések asszonyba
fúlnak. (Az egyedfejlődésben
sincsen kegyelem.) Mi végre hát
büntetlen repülni? Dölyfös karó
vagy állattemető lennél szívesebben?
Akkor inkább már valami egyszerű.
Kő, vacak, esetleg sprotni.

A vers a szerző A hercegprímás elsírja magát (Budapest: Libri, 2014.) című kötetében jelent meg.



"És talán éppen ez a poétikai gesztus jellemzi leginkább a megannyi parazita vegetációt és organizmust láttató Nemes költészetét: az élősködés. A hercegprímás elsírja magát verseinek szerzője egyszerre élősködik az irodalmi hagyományon (a romantikus Jókaitól a neoavantgárd Altorjai Sándoron át a hiperbotanikus Bartók Imréig) és a vizuális művészetek látványtárán (A hús feltámadása Signorellijétől A háború borzalmai Goyáján át egészen a lemetszett vég- és hímtagú huszárlények Kis Rókájáig). Pont úgy, mint a Váratlan kaland nimfája, aki „emlőivel durván átdöfi az arra járó betyár gúnyáját”, csak hogy később „kiszívja belőle a madárdalt, az üres hüvelyt pedig a halak oltalmára bízza”. Még jó, hogy vannak oltalmazó halak."


2019. április 23., kedd

A Könyvfesztivál díszvendége, Karl Ove Knausgård


A 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált 2019. április 25-től 28-ig rendezik meg a Millenárison. A díszvendég az idén Karl Ove Knausgård norvég író, aki Szalay-Bobrovniczky Alexandrától, Budapest főpolgármester-helyettesétől és Gál Katalintól, a MKKE (Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése) elnökétől veszi át a Budapest Nagydíjat, a rendezvény nyitónapján, április 25-én, csütörtökön, 17 órakor. Laudációt mond Tóth Krisztina. A szerzővel két pódiumbeszélgetésen is részt vehetünk: a díjátadás előtt, 16 órától Bősze Ádám, 27-én, szombaton, 15 órakor, a Magvető szerkesztője, Szegő János beszélget az íróval. A rajongók személyesen is találkozhatnak a szerzővel, Knausgård szombaton, 13 órától dedikálja köteteit a B 1 stand mellett.
A fesztiválon évről évre díszvendégként mutatkozik be egy-egy ország kultúrája, irodalma, az idén Norvégia a díszvendég.


Tizenkilencedik alkalommal rendezik meg az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató, nagy sikerű Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját. Magyarországot Mécs Anna képviseli, kinek Gyerekzár című kötete 2017-ben jelent meg a Scolar Kiadónál.
25 ország közel 100 alkotója, 400 hazai és határon túli magyar író, tudós, művész részvételével a fesztivál kulturális programok sokaságát kínálja: író-olvasótalálkozók, felolvasások, dedikálások, irodalmi estek, könyvpremierek várják az érdeklődőket.
A Könyvfesztivál a nagyközönség számára nyitott vásár, ahol csaknem 50 000 kötet és több száz újdonság várja az olvasókat. A gyermekeknek kialakított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom színes programokkal várja az oda látogatókat a Millenáris felújított színház épületében, a Nemzeti Táncszínházban.


Karl Ove Knausgård 1968-ban született Oslóban, a bergeni egyetemen tanult irodalmat és művészettörténetet, tanára volt Jon Fosse, az egyik legjelentősebb kortárs norvég író (Trilógia, Melankólia). Első regénye, az Ute av verden (Ki a világból) 1998-ban jelent meg, és elnyerte a Norvég Kritikusok Irodalmi Díját. Második regénye, az En tid for alt (Mindennek rendelt ideje) pedig 2004-ben látott napvilágot.

A sikert a 2009 és 2011 között megjelent Halál: Harcom című regényfolyama hozta meg számára. A 6 kötetből álló, 3500 oldalas mű az 5 millió lakosú Norvégiában félmillió példányban kelt el, s a világon eddig 22 nyelvre fordították le.
A regény címe provokatív, Hitler Mein Kampfjára emlékeztet (norvégul Min Kamp). Míg a norvég kiadás csak a főcímet követte, a köteteket számokkal megjelölve, addig a német vagy az angol fordítások, ahogy a magyar is, önálló címeket adtak a köteteknek. Az első rész, a Halál 2016-ban, a második, a Szerelem 2017-ben jelent meg Petrikovics Edit fordításában. A harmadik kötetet Patat Bence fordította, tavaly látott napvilágot Játék címmel, a negyedik rész, az Élet pedig a Könyvfesztiválra érkezik Knausgård magyarországi kiadója, a Magvető gondozásában. Az 5. kötet Álmok címmel 2020-ban készül el, a sorozat a Harcokkal zárul majd 2021-ben.

A norvég Proustnak is titulált író regényfolyama az ún. autofikció műfajába sorolható. A Harcom főszereplője, Knausgård saját személyes szférájának a történéseit rekonstruálja (olyannyira, hogy mindenkit a saját nevén szerepeltet, emiatt több magánjogi pert is kilátásba helyeztek ellene), ami spontán erővel hat az olvasóra, a szövegen belül alkalmazott önreflexív narrációval pedig olyan belső dinamikát sikerül teremtenie, hogy a személyes hatáson túl az emberi létezés metafizikai kérdései is megfogalmazódnak. Az olvasó a knausgårdi örvénybe kerül, ahonnan nem is akar szabadulni.

Az első kötet, Halál középpontjában az író kamaszkora és apjának halála áll. A regény szerkezetileg két részre osztható (a szerző mind a két esetben a jelen történéseiből indul el): míg az első részben a kamaszkor belső viharait írja le, a másodikban az apa halálát követő takarítási jelenetek hosszú sorának monotonitása a katarzis felszabadító erejével hat, s így válik a naplószerű önvallomás izzó irodalmi szöveggé. 
A második kötet, a Szerelem Knausgård Stockholmba költözésével indul, ahol megismeri későbbi feleségét, gyermekei anyját, a szintén író Linda Boströmöt. A knausgårdi szövegfolyam újra magába ránt bennünket, s izgatottan figyeljük, vajon a gyereknevelés, a családi élet, a rokoni és baráti kapcsolatok összetett és bonyolult szövedékében sikerül-e az írónak visszatalálnia önmaga centrumába, ami számára egyet jelent a dolgozószobájában a végeérhetetlen órákon át eltöltött írással és olvasással.
A harmadik kötet, a Játék Knausgård gyermek éveinek krónikája Tromøya szigetén a család megérkezésétől Kristiansandba való költözésükig. A kisfiú Karl Ove eszmélése a világra: fiú barátságok, bimbózó szerelmek, s a legnagyobb trauma, az autoriter apa árnyékában eltöltött mindennapok szorongásai.
A Harcom sorozatának negyedik kötete az Élet. A tizennyolc éves Knausgård az érettségi után egy észak-norvégiai halászfaluban kezd önálló életet. Tanítóként helyezkedik el a falu iskolájában, és saját lakásba költözik, ahol végre van tere és ideje írni, ám két dolog állandóan eltereli a figyelmét a munkáról: az alkohol és a nők.

„És annyira boldog vagyok, hogy már nem vagyok író többé” – hangzik a Harcom utolsó kötetének zárómondata, ám 2011 óta Knausgård több könyvet is publikált, s a rocksztár külsejű figurából jólfésült középkorú úr lett. A Harcom, amelynek folytatását egyelőre nem tervezi, meghozta számára a világsikert. Ám, ha mégis megíródna a hetedik kötet, kíváncsiak lennénk, megvan-e még az a tromoyai kisfiú.

„Végtelenül sok ilyen pillanat, mind egyformán telezsúfolva: ezekből áll a gyermekkor. Némelyik szédítő magasságokba tudott repíteni, mint például az az este, amikor összejöttem Tonéval, és félig futva, félig csúszva bukdácsoltam le a lejtőn, amelyről a csillogó felületéből ítélve frissen kotorhatták el a havat, és amikor kiértem a két út közötti sötét mezőre a házunk előtt, hanyatt feküdtem a hóba, és felbámultam a sűrű, nedves és fénytelen sötétségbe, és tökéletesen boldog voltam.”

(Knausgård Harcom 3. Játék.)


2019. április 11., csütörtök

Magyar Költészet Napja, 2019


Sajó László: József Attila a Dunánál

A rakodópart alsó kövén ültem,
most egy poshadt pocsolya peremén.
Nézem magamat: végleg elmerültem.
Harsog a felszin, lenn hallgatok én.
Állóvíz, soha nem folyik tova.
Zavaros, sekély, nagy a pocsolya.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt – néztem a halált:
egykedvü, örök eső módra hullt,
parton bűzlik a puffadt hullamult.

A tócsa csak állt. Nem mozdulok én se,
hajóvonták nem visznek innen el.
Az esővel vízbe, földbe enyészve
itt van találkozóm az Istennel.
Kővel, kereszttel dülöngenek ők,
hiába várnak rám a temetők.

A rakodópart alsó köve sírkő.
Öcsödhazám, itt hagytál magamra.
Nézed a vizet, azt mondod, ez itt ő.
Nincs Isten, haza, se apja, anyja.
Az ember végül vizes partra ér,
szétnéz. Nem hisz, nem szeret, nem remél.

A föld nem fogad, hol partot értem.
Föloldozódom az ég vizében.

A vers Sajó László hal.doc (Budapest, Könyvpont Kiadó, L'Harmattan Kiadó, 2012.) című kötetében jelent meg.