"Fájdalmas élmények siettették azt a lázadási folyamatot, amely tizennégy éves koromban kitört rajtam, s azóta is tart, ütemesen ismétlődő visszaesésekkel; s tudom azt is, hogy most már így lesz, amíg élek. Nem tartozom senkihez. Nincs egyetlen emberem, barát, nő, rokon, akinek társaságát hosszabb ideig bírnám; nincs olyan emberi közösség, céh, osztály, amelyben el tudok helyezkedni; szemléletemben, életmódomban, lelki magatartásomban polgár vagyok, s mindenütt hamarább érzem otthon magam, mint polgárok között; anarchiában élek, melyet erkölcstelennek érzek, s nehezen bírom ezt az állapotot." (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai)


2018. április 17., kedd

Sziveri-díj, 2018

2018. április 16-án 27. alkalommal adták át a Sziveri János-díjat. Az 1990-ben fiatalon elhunyt vajdasági költő, író emlékére alapított díjat az idén Terék Anna költő vehette át, akinek legutóbbi verseskötete Halott nők címmel tavaly jelent meg a Forum és a Kalligram Kiadó közös gondozásában. 


Apa tengere 

Mielőtt Szarajevóba költözött,
apa halász volt és nagyon szőrös.
Anya azt mondja,
a szakálla egészen belelógott a vízbe,
a hosszú hajába meg
beleakadtak a tengericsillagok.

Már négy éve nem láttunk tengert.
Apa néha nyöszörög, szűköl,
anya szerint azért,
mert hiányzik neki a sós szél.
Apa azt ígérte, a háború után
majd elutazunk újra,
hogy megmutasson bennünket
a tengernek.
Csak egyelőre
még nem lehet tudni,
hogy hol lesz a határ,
és melyik országba fog kerülni
apa tengere.

A vers forrása: Híd című folyóirat.)


- Hangos disznók harapnak. Interjú Terék Annával a Tiszatáj Online-on. 

- Terék Anna honlapja.

- Megmutatni a tengernek. Orcsik Roland laudációja a Literán.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése