"A szív számára az élet egyszerű: ver, ameddig bír." (Karl Ove Knausgard: Halál (Harcom 1) részlet

2017. január 11., szerda

Meghalt Vathy Zsuzsa

„Ars poéticám? A formáért küzdök mindennap, mondhatnám erőmön felül. „A forma isteni fölénye az anyag fölött”, valahogy így kellene lennie, de ez az isteni fölény olyankor isteni közönnyel várat magára. Sokszor ma is úgy érzem magam, mint tizennyolc éves koromban Pápán, amikor a városi könyvtárban elolvastam Ionesco egyik darabját, talán a Székeket, talán Az orrszarvút. Egyszerre ijedtség és nevethetnék jött rám, kiszaladtam a könyvtárból, a Kossuth Lajos utcán, a pápai korzón föl-le jártam, és ilyeneket mormoltam magam elé: „ó, istenem, milyen furcsa, milyen különös! Csakugyan? Csakugyan. Milyen véletlen! Persze, minden lehetséges. Úgy, hát, talán… őszintén szólva!... Persze, persze.”
Vathy Zsuzsa: Életünk színtere. In: Curriculum vitae. 30 kortárs magyar író önéletrajza. Budapest, Kortárs Kiadó, 1995.





2017. január 7-én, életének 77. évében elhunyt Vathy Zsuzsa József Attila-díjas író, Lázár Ervin özvegye. Vathy Zsuzsa 1940. április 15-én született Pápán. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. Első novellája 1968-ban látott napvilágot. 1970-től újságíróként dolgozott, majd folyamatosan jelentek meg novellái, elbeszélései, kisregényei. Fontosabb művei: Az ősi háztető, (1980), Ki látott rétisast? (1984), Beszélő kert (1993), Itt a szépséget nézzük (1995), Búrkifli (1997) Angyalhíd (2003), Herend, az más (2006), Angolpark (2009), Kávérajzok (2013).

2016-ban adta ki a Helikon Kiadó válogatott novelláit Ki nevet a végén? címmel.


"Most megjelent, válogatott novelláit és kisregényeit tartalmazó kötete csupa életszagú darabból áll, amelyekben az időnként fölbukkanó álomleírások, illetve a hasonló tartalmú, a tudatalattiban és a gondolatok mögötti világban tett lírai kiruccanások a helyenként verssorokba illő hasonlatokkal együtt („A reggel, mint egy sárga hernyó, olyan volt”) leginkább a színeket erősítő árnyalatokként, az éles kontúrok egyfajta tompításaként, elsimításaként jelennek meg a valóságábrázolás Vathy-féle képein."
Benedek Szabolcs: Kölcsönvett életek. In: ÉS. 2016. szept. 2.


2017. január 6., péntek

85 éve született Umberto Eco, olasz író


85 éve, 1932. január 5-én született Umberto Eco, olasz író, esztéta, irodalomtörténész, a modern olasz irodalom egyik nagy alakja.


Világhírét első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve alapozta meg. Hogy miért ír egy esztétika professzor regényt? A kérdésre Eco így válaszolt: "Ötvenévesen az ember vagy megszökik egy táncosnővel vagy ír egy bestsellert." A művet 47 nyelvre fordították le, csak az olasz nyelvű kiadásból 6 és félmillió példány kelt el. 2010-ben, 30 év után az író kijavította művét"Nem írtam át az eredetit. Eltüntettem az ismétléseket, javítottam az elbeszélés ritmusán, pontosítottam a könyvtáros arcának leírását"-nyilatkozta.



 

A köny sikerét csak fokozta az 1986-ban bemutatott film Jean-Jacques Annaud 
rendezésében, Sean Connery főszereplésével.




következő regény a Foucault-inga (1988) volt, ezt követte A tegnap szigete (1994), majd a Baudoloino 2000-ben. A regényírás mellett nem adta fel tudományos pályáját sem, ezt bizonyítják irodalomelméleti munkái, A nyitott mű, (1976), a Hat séta a fikció erdejében (1995) vagy a szellemes könnyedséggel megírt Hogyan írjunk szakdolgozatot? (1991).
2007-ben a Budapesti Könyvfesztivál díszvendégeként vehette át a Nagydíjat, erre az alkalomra jelent meg a Loana királynő titokzatos tüze című műve. A Prágai temető című regénye magyarul 2012-ben látott napvilágot. 

Hetedik regénye, a Mutatványszám, már csak posztumuszként, 2016. február 19.-i halála után jelent meg.



"Minden paranoiás engem üldöz." Interjú Umberto Eco-val. MANCS. 2015. 12.17.




irodalmi kalendárium, 2017


január 3. 125 éve született J. R. R. Tolkien, angol író

január 5. 85 éve született Umberto Eco, olasz író

január 7. Meghalt Vathy Zsuzsa

január 17. 60 éves Balla D. Károly, József Attila-díjas kárpátaljai magyar író, szerkesztő 

január 24. 80 éves Baranyi Ferenc, Kossuth-díjas költő, műfordító

február 15. 70 éves Nádasdy Ádám, költő, műfordító

február 25. 175 éve született Karl May, német író 

március 2. 200 éve született Arany János, író, költő

március 11. 175 éve született Eötvös Károly, újságíró, szerkesztő 

március 25. 60 éve született Bächer Iván író, újságíró, publicista 

március 26. 125 éve hunyt el Walt Whitman, amerikai költő 

április 17. 60 éves Nick Hornby, angol író

április 24. 100 éve halt meg Tömörkény István, író 

május 18. 80 éve született Lászlóffy Aladár, Kossuth-díjas erdélyi magyar író, költő 

június 19. 70 éves Salman Rushdie, brit író

június 22. 70 éves Nógrádi Gábor, író, költő

június 26. 125 éve született Pearl S. Buck, Nobel-díjas amerikai írónő

június 28. 150 éve született Luigi Pirandello, Nobel-díjas olasz drámaíró

július 18. 85 éves Kertész Ákos, író

július 18. 200 éve halt meg Jane Austen, angol írónő

augusztus 10. 75 éve született Hajnóczy Péter, író 

augusztus 14. 150 éve született John Galsworthy, Nobel-díjas angol író 

szeptember 8. 250 éve született August Wilhelm Schlegel, német költő, műfordító

szeptember 21. 70 éves Stephen King, amerikai író

október 5. 100 éve született Szabó Magda, Kossuth-díjas író

augusztus 4. 225 éve született Percy Bysshe Shelley, angol költő 

október 9. 125 éve született Marina Ivanovna Cvetajeva, orosz költő, író 

október 10. 125 éve született Ivo Andrić, boszniai származású, Nobel-díjas író, költő

október 14. 75 éves Nádas Péter, író, drámaíró

november 19. 90 éves Lator László, József Attila-díjas költő, műfordító

november 24. 85 éves Jókai Anna, Kossuth és József Attila-díjas író, költő

november 29. 80 éves Horgas Béla, költő, író

november 30. 350 éve született Jonathan Swift, ír-angol író 

december 1. 75 éves Pályi András, író, műfordító

december 21. 100 éve született Heinrich Böll, Nobel-díjas német író