"Nővérem, hát nem tudod? - kérdezett vissza Jonghje. /- Mit?/ - Én sem tudtam. Mindig is azt hittem, hogy a fák egyenesen állnak... Csak most jöttem rá, hogy valójában mind a két kezük a földbe gyökerezik. Nézd! Nézd csak meg! Hát nem megdöbbentő?" (részlet) Han Kang: Növényevő. Budapest, Jelenkor, 2017.

2016. április 21., csütörtök

A Könyvfesztivál díszvendége, Jostein Gaarder

A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált 2016. április 21-24. között rendezik a Millenárison. A fesztivál díszvendége Jostein Gaarder norvég író.

„Ma talán a legfontosabb kérdés, hogy miképp lehet hosszú távon fenntartani a földi élethez szükséges körülményeket. Ha ma írnám meg a Sofie világát, sokkal többet írnék a bolygónk jövőjéről, az ökológiáról, a biológiai diverzitásról. Nem lenne nehéz, hiszen húsz évvel ezelőtt alig vettem tudomást ezekről a kérdésekről. És minden bizonnyal sokat írnék azokról a filozófusokról, akik ezzel foglalkoznak. Két amerikairól biztosan: az egyik James Hansen klímakutató, a másik Bill McKibben, aki környezet- és klímavédelemmel foglalkozik, a The New York Times Green Blogján is lehet olvasni. Szerintem az emberiség előtt álló legnagyobb kihívás a globális felmelegedés. Most mondhatná, hogy de ez pusztán egy technikai jellegű probléma, hogy jön ide a filozófia? És igaza is lenne, mégis én a globális felmelegedést igenis a filozófia ügyének is tartom. Új gondolkodásmód nélkül nincs változás. A legfontosabb filozófusok ma szerintem azok, akik értik a fizikát, a biológiát és a kémiát. Noha a filológia és a filozófia felől jövök, egyre inkább érdekelnek a természettudományok.


Jostein Gaarder (1952. augusztus 8., Oslo) norvég regényíró az Oslói Egyetemen végzett skandináv nyelvek és teológia szakon, majd a Fanai Népfőiskolán filozófiát tanított. 
Első szépirodalmi művét 1986-ben jelentette meg Diagnosen og andre noveller címmel, majd ezt a könyvet két másik, gyermekeknek írt könyv követte. 1990-ben elnyerte a Norvég Irodalomkritikusok Díját, valamint a Kulturális és Tudományos Minisztérium irodalmi díját Kabalmysteriet (The Solitaire Mystery) című könyvéért. Az átütő írói sikert a Sofie világa (1991) hozta.

„A Sofie világa tisztes ismeretterjesztésként indul. Egy igen kellemesen összefogott és szakszerű középiskolai tankönyvbe igyekszik beleoltani némi regényes elemet. Sofie, a mondott világ gazdája, egyébként pedig tizenöt éves norvég csitri, leveleket kap egy ismeretlen filozófustól, amelyben az ismeretlen filozófus mindenféle kérdéseket tesz fel neki – mindjárt kezdetnek:’ki vagy te?’ –, és nekiáll, hogy elmesélje a filozófia történetét, szépen a preszókratikusoktól kezdve, ahogy azt Európában szokás. Sofie pedig, mint ideális tanulógép, minden levél után kimegy a kertbe, és engedelmesen Herakleitoszul meg Démokritoszul kezdi szemlélni a világot” - írja Babarczy Eszter (A Sophia világa. Beszélő. 26. szám). A könyv 60 nyelven látott napvilágot, az eddig eladott példányszáma elérte a 40 milliót. Gaarder 1997-ben feleségével, Siri Danneviggel megalapította a Sofie-díjat, amelyet évente ítélnek oda olyan személyeknek, akik a környezetvédelem és az emberi jogok területén kiemelkedőt alkotnak. 

Az 1997-ben megjelent A kártya titka is filozófiai kérdéseket boncolgat, s elsősorban arra keresi a választ, hogy kik vagyunk valójában, és honnan jöttünk. Az ezt követő Vita brevis. Floria Aemilia levele Aurelius Augustinushoz főhőse, Floria tizenhárom évig a majdani Szent Ágoston, a Vallomások szerzőjének élettársa és fiának anyja volt. Ágoston 387-ben, megkeresztelkedése után eltaszította őt magától.

A narancsos lány főszereplője, a 15 éves Georg levelet kap tizenegy éve halott édesapjától, s ezután párbeszéd indul közöttük. Az apa kérdez és mesél, a fia válaszol, és elmondja, milyen is az élete, mióta apja elment. Miközben sorra előkerülnek az élet nagy kérdései, megismerhetjük a narancsos lány történetét. 
A történetárusban Gaarder egy olyan férfi tragikomédiáját mondja el nekünk, aki történetekkel kereskedik, és nem is álmodja, hogy azok veszélyesebbé válhatnak, mint az élet.
A Tükör által homályosan című kötet pedig a halál elfogadásáról szól gyerekolvasóknak. „A Sofie világa szerzőjeként elhíresült író elsősorban nem a pszichológia vagy a tanatológia felől közelített a kérdéshez, amikor Tükör által homályosan című ifjúsági regényében egy nagybeteg kislányt tett meg főhősévé. A kislány, Cecilie maga is feltehetné a ’Meghalok én is?’ iszonyú kérdését. De ő ennél sokkal többre kíváncsi - és a regény célkitűzése is nagyobb. Nem csupán őszinte, de megnyugtató választ kíván adni a hit, a filozófia, a tudomány és ez estben a mesei-mitikus világ elemeinek felhasználásával” - írja Tamás Zsuzsa a Prae.hu-n.


Gaarder legújabb könyve, az Anna világa idején 2082-t írunk. Anna jövőbeni unokájával, Novával társalog, aki már olyan korban él, amelyben nincs klasszikus tél, tavasz, nyár, ősz, hanem folyamatosan meleg van, sokat esik az eső, és a déli országokból özönlenek a klímamenekültek északra. Nova dühös nagyszülei generációjára, vagyis Annára, mert hagyták, hogy mindez megtörténjen. 
A könyvfesztiválon április 22-én, a Föld napján a Noran Libro Kiadó a globális felmelegedésről szervez mini-konferenciát, amelynek keretében Jostein Gaarder Etika a jövőért címmel tart előadást.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése