"Nővérem, hát nem tudod? - kérdezett vissza Jonghje. /- Mit?/ - Én sem tudtam. Mindig is azt hittem, hogy a fák egyenesen állnak... Csak most jöttem rá, hogy valójában mind a két kezük a földbe gyökerezik. Nézd! Nézd csak meg! Hát nem megdöbbentő?" (részlet) Han Kang: Növényevő. Budapest, Jelenkor, 2017.

2015. október 19., hétfő

Déry Tibor-díj, 2015

2015. október 16-án átadták az idei Déry Tibor-díjakat. Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész, Sántha József író, kritikus és Szlukovényi Katalin költő, kritikus, műfordító vehette át az elismerést.
A Déry Tibor-díj az első olyan irodalmi elismerés, amelyet magánvagyonból alapítottak, és 1984 óta évenként ítélik oda a magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak. A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. 


                                     

2015. október 12., hétfő

Margó-díj, 2015

Totth Benedek Holtverseny című regénye kapta a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat, melyet idén első alkalommal adtak át a Margó Irodalmi Fesztivál különkiadásának záróprogramján. 




részlet a regényből

interjú a szerzővel

kritika: Szabó Gábor: Enyhe légszomj, kezdő úszóknak. Műút: 2015050. 


2015. október 10., szombat

25 éve halt meg Ottlik Géza


"Okosan teszi az író,  még ha a világ elfogadja is végül írónak, és beírhatja az útlevele, igazolványa rovataiba foglalkozásnak, okosan teszi, ha ezt azért nem veszi készpénznek: ha kettesben maradna önmagával mindig számon tartja, hogy a foglalkozása változatlanul annyiból áll, hogy ő csak egy ember, egy ürge, akinek a mibenlétét 30 vagy 60 éves korában sem lehet szorosabban meghatározni, mint 7 éves vagy 5 éves korában."
(Próza)




- Ottlik a Digitális Irodalmi Akadémián

Ottlik életrajza, digitalizált művei, bibliográfia és szakirodalom a Digitális Irodalmi Akadémián.


- Ottlik művek a Magyar Elektronikus Könyvtárban

Hajnali háztetők. Kisregények. Bp. 1957. Magvető, 319 p.

Iskola a határon. Regény. Bp. 1959. Magvető, 473 p.  

Minden megvan. Elbeszélések. Bp. 1969. Magvető, 345 p.

Próza. Esszék, tanulmányok, interjúk. Bp. 1980. Magvető, 296 p.

A Valencia-rejtély. Hajónapló. Pályákon. Rádiójáték és elbeszélések. Bp. 1989. Magvető, 211 p.

Buda. Regény. Bp. 1993. Európa, 365 p.


- Iskola a határon

"...Azt gondolom, hogy egy csomó dolog jobban végiggondolható Ottlikkal, mint Ottlik nélkül. Itt van például a könyv modernsége. Az Iskola a határon egyrészt botrányosan modern, másrészt pedig teljesen épeszű könyv. Tehát van eleje, van vége, persze közepe is. A mondatok is teljesen normálisak, nagy betűvel kezdődnek, írásjel van a végükön. Nem egy mondatból áll az egész regény, mint mondjuk, másutt. Ez arra talán figyelmeztet, hogy modernségen ezeknél a dolgoknál sokkal fontosabbat kell érteni. Mondjuk egy gondolkodásmódnak vagy még inkább egy létezésnek a radikalizmusát. Tehát erre a radikalizmusra hív fel az Ottlik-könyv a sajátjával. Azt is mondja ez a regény, vagy nem is a regény, hanem egyáltalán Ottlik létezése, hogy ez egy olyan mesterség, amelyet nem elég tudni, szeretni, ismerni meg csinálni: nem elég radikálisnak lenni, hanem még tisztességesnek is kell lenni.
 (Esterházy Péter)

  
- Esterházy-Ottlik: Az Iskola-átirat 


"Ottlik Géza hetvenedik születésnapjára, ezerkilencszáznyolcvanegy december tizedikétől nyolcvankettő március tizenötödikéig, kb. 250 óra alatt, egy 57x77-es rajzlapra lemásoltam az Iskola a határon-t. Így keletkezett ez a kép." E.P.

- Az Ottlik-átirat

Ottlik Géza halálának 25. évfordulójára hét kortárs író, Cserna-Szabó András, Garaczi László, Kemény István, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Péntek Orsolya és Péterfy Gergely hét ismert Ottlik-szöveget vagy szövegrészt választott, Esterházyhoz hasonlóan egy rajzlapra lemásolt. A művelet alatt naplót írtak, a jegyzeteikből pedig újabb, Ottlik inspirálta szövegek születtek - az Ottlik-szövegek margójára. Munkáikat 2015. október 9-én mutatták be a Budapesti Bábszínházban, az őszi Margó Irodalmi Fesztivál keretében. A Margó Az Ottlik-átirat című eseményt Esterházy Péternek ajánlotta.
   

2015. október 9., péntek

Borbély Szilárd: Az olaszliszkai. Ősbemutató a Katonában


Október 9-én mutatja be a Katona József Színház Máté Gábor rendezésében Borbély Szilárd Az olaszliszkai című darabját. A dráma 2010 novemberében jelent meg a Kalligram című folyóiratban, majd a Palatinus Kiadó 2011-ben Szemünk előtt vonulnak el címmel jelentette meg a szerző színdarabjait. Az Olaszliszka név 2006 októberében égett be a magyar köztudatba. Sz. L-t, a 44 éves középiskolai tanárt a gyerekei szeme láttára agyonverték a faluban, mert autójával elsodort egy az utcán átszaladó roma kislányt. A darab egyik történetszála a kilenc évvel ezelőtti lincselést, a másik a faluba érkező idegen zsidó ősei felkutatásának nyomát igyekszik feldolgozni. Harmadik történetszálként a darab rendezője Borbély Szilárd Egy bűntény mellékszálai című írását és több versét felhasználva, a költő szülei ellen 2000 karácsonyán elkövetett rablógyilkosság mozzanatait is beépítette az előadás szövegkönyvébe.


 színpadkép az előadásból
Áldozat, 44 éves: Fekete Ernő


- dráma

Borbély Szilárd: Az olaszliszkai. Első rész. Kalligram. 2010. november.

- kötet

 Borbély Szilárd: Szemünk előtt vonulnak el. Budapest: Palatinus Kiadó, 2011.

- interjú

Interjú Borbély Szilárddal: Isteni igazság, emlékezet.

- kritikák

Radnóti Zsuzsa: A titokzatos Borbély Szilárd-drámák. Jelenkor. 2013. 6. sz.

Földes Györgyi: Műfaji kavalkádban vonulnak el. Beszélő. 2011. 9.sz.

Vári György: Akárkit keresünk. Műút. 2011. 5.sz.



                                                                                                                   

2015. október 7., szerda

80 éves Tőzsér Árpád, szlovákiai magyar író, költő


Epilógus

Virágvasárnap, nyit a barka,
a paták alatt mirtuszág -
Jön, jön az Egy, ki megbocsátja
az ember pluralizmusát.

A költőét, ki ilyen is, olyan is,
formátlan-formás kaktusz,
víz van benne meg tövis van rajta,
hiszi, hogy Rilke, bár - Kappus.

Hajlik erre meg hajlik amarra,
szólítja, ami nincs önmagát,
s honnan is tudná, hogy ilyenkor Isten
hajtogatja, mint szél a fát.


"Tőzsér Árpád olyan életművet hozott létre az elmúlt évtizedekben, amely önmagában felér egy kisebbfajta irodalomtörténettel. Az 1945 utáni magyar líra szinte összes megszólalásformája nyomon követhető költészetében. Tőzsér költészete hangsúlyozottan kortársi, hiszen olyan pozíciót jelölt ki önmaga számára, amelyből logikusan következik a folytonos önkorrekció, a kortárs irodalommal való folytonos szembesítés és szembesülés igénye. Ha van a Tőzsér által képviselt "pozsonyi páholy"-nak valamiféle jelentése, akkor ez lenne az egyik. Úgy jelen lenni a kortárs irodalom folyamataiban, hogy egyúttal kívülről lehessen rálátni a legprogresszívebb, legtovább mutató jelenségekre, beépítve azokat a saját költészet aktuális változásfolyamataiba."


Németh Zoltán: (Utószó). A kategorikus esztétikai imperatívusz. (Egy "állhatatos" költő, Tőzsér Árpád) In: Németh Zoltán: Az életmű mint irodalomtörténet. Tőzsér Árpád. Pozsony: Kalligram, 2011.



Tőzsér Árpád(Szlovákiai magyar adatbank.)

Tőzsér Árpád bibliográfia


Tanulmányok költőportrékhoz. Konferencia Tőzsér Árpád 80. születésnapja alkalmából a Pozsonyi Magyar Intézetben.



2015. október 6., kedd

Elhunyt Göncz Árpád író, műfordító, a Magyar Köztársaság első elnöke

Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten. 1944-ben szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban amnesztiával szabadult. A börtönévek után a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítójaként dolgozott, de közben szépirodalmat is fordított, első műfordítása Aldous Huxley: Szombat délután című novellája volt, ezt követte Golding: Torony című műve 1964-ben. 1965-től már szabadfoglalkozású műfordító. 1973-ban jelent meg első műve, a Sarusok, ettől kezdve folyamatosan publikált.  Első drámáját, a Magyar Médeiát 1976-ban mutatták be.

Műfordításai közül a legismertebb és legolvasottabb munkája Tolkien: A gyűrűk ura (Réz Ádám fordította a első 11 fejezetet), nevéhez fűződik az angolszász irodalom  klasszikussá vált gyöngyszemeinek hosszú sora: Forster: Út Indiába, Doctorow: Ragtime, Világkiállítás, Faulkner: A hang és a téboly, Fiam, Absolon, Hemingway: A folyón át a fák közé, Vándorünnep, Sillitoe: A hosszútávfutó magányossága, Updike: Nyúlháj, A kentaur, Styron: Nat Turner vallomásai, Golding: Beavatás, de fordított még Poe, Salinger, Sontag, Maugham, Thackeray, Eliot, Vonnegut, Agatha Christie és Asimov műveiből is.
Szépírói munkásságából kiemelkedik elbeszéléskötete, a Hazaérkezés, drámakötete, a Mérleg, és az 1991-ben megjelent Gyaluforgácsok, melyben esszéi és publicisztikai írásai jelentek meg. 1983-ban irodalmi munkássága elismeréséül József Attila-díjat kapott, 1989-től köztársasági elnökké választásáig (1990) a Magyar Írószövetség elnöki tisztségét töltötte be.

Göncz Árpád, a műfordító - interjú az ekultúrán

Göncz Árpád művei és fordításkötetei a FSZEK-ben

GÖNCZ MŰVEK - kiállítás 2012-ben, Göncz Árpád 90. születésnapja alkalmából a Központi Könyvtárban