"Nővérem, hát nem tudod? - kérdezett vissza Jonghje. /- Mit?/ - Én sem tudtam. Mindig is azt hittem, hogy a fák egyenesen állnak... Csak most jöttem rá, hogy valójában mind a két kezük a földbe gyökerezik. Nézd! Nézd csak meg! Hát nem megdöbbentő?" (részlet) Han Kang: Növényevő. Budapest, Jelenkor, 2017.

2015. október 7., szerda

80 éves Tőzsér Árpád, szlovákiai magyar író, költő


Epilógus

Virágvasárnap, nyit a barka,
a paták alatt mirtuszág -
Jön, jön az Egy, ki megbocsátja
az ember pluralizmusát.

A költőét, ki ilyen is, olyan is,
formátlan-formás kaktusz,
víz van benne meg tövis van rajta,
hiszi, hogy Rilke, bár - Kappus.

Hajlik erre meg hajlik amarra,
szólítja, ami nincs önmagát,
s honnan is tudná, hogy ilyenkor Isten
hajtogatja, mint szél a fát.


"Tőzsér Árpád olyan életművet hozott létre az elmúlt évtizedekben, amely önmagában felér egy kisebbfajta irodalomtörténettel. Az 1945 utáni magyar líra szinte összes megszólalásformája nyomon követhető költészetében. Tőzsér költészete hangsúlyozottan kortársi, hiszen olyan pozíciót jelölt ki önmaga számára, amelyből logikusan következik a folytonos önkorrekció, a kortárs irodalommal való folytonos szembesítés és szembesülés igénye. Ha van a Tőzsér által képviselt "pozsonyi páholy"-nak valamiféle jelentése, akkor ez lenne az egyik. Úgy jelen lenni a kortárs irodalom folyamataiban, hogy egyúttal kívülről lehessen rálátni a legprogresszívebb, legtovább mutató jelenségekre, beépítve azokat a saját költészet aktuális változásfolyamataiba."


Németh Zoltán: (Utószó). A kategorikus esztétikai imperatívusz. (Egy "állhatatos" költő, Tőzsér Árpád) In: Németh Zoltán: Az életmű mint irodalomtörténet. Tőzsér Árpád. Pozsony: Kalligram, 2011.



Tőzsér Árpád(Szlovákiai magyar adatbank.)

Tőzsér Árpád bibliográfia


Tanulmányok költőportrékhoz. Konferencia Tőzsér Árpád 80. születésnapja alkalmából a Pozsonyi Magyar Intézetben.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése