"A szív számára az élet egyszerű: ver, ameddig bír." (Karl Ove Knausgard: Halál (Harcom 1) részlet

2015. február 1., vasárnap

25 éve hunyt el Sziveri János



25 éve, 1990. február 1-én hunyt el Sziveri János író, költő, a délvidéki irodalom enfant terrible-je, az Új Symposion legendás főszerkesztője, "a vándordiák, a száműzött írástudó, a nagybeteg bujdosó".
A vajdasági költő teljes életművét átfogó kötet jelent meg 2011-ben. Az új kiadásban a szerző versein kívül megtalálhatók drámái, képzőművészeti írásai, s két életinterjúval is bővült az összkiadás.

Sziveri-bio

"Tiberis, Pó helyett higgadtan
lúgozza Muzslát a Bega.
Én születtem ott - nem
Dante, Poe, Lope de Vega."


Sziveri János 1954. március 25-én született a bánáti Muzslán. Iskoláit Mostarban és Nagybecskereken végezte, majd az újvidéki egyetem magyar szakán tanult. 1980 és 83 között az Új Symposion folyóirat főszerkesztője, ahonnan politikai okokból leváltják, a szerkesztőséget feloszlatják. 1988-ban Szájbarágás című kötetéért neki ítélték oda a Vajdasági Írószövetség évi díját. 1989-ben családjával áttelepült Magyarországra, hogy egyre súlyosbodó betegségét gyógykezeltesse. Bábel című kötete megjelenését már nem élhette meg. 1990. február 1-jén hunyt el Budapesten.

Sziveri János: A rövid élet titka


Sziveri-pálya

"nem Páris, sem Bakony:
vér és takony.
Hol a léptek, s a lépték is
csak olcsó recsegés--
Feledés jár át.
De őrzi a cserép cserepek
szubsztanciáját---"





Lábadi Zsombor: A lebegés iróniája.  
Sziveri János életműve az Új Symposion kontextusában


Sziveri-számok


"És fejünkre dől a katedrális
sejtjeink rendje ha szervezetlen
a troli zötyög a zöld övezetben
s átverünk hárman mindenkit hiszen
 legfőbb művemet fű alá viszem"







Sziveri-film


Kécza András portréfilmje, 1998.


Sziveri-díj


1991-ben barátai, közeli pályatársai díjat alapítottak a költő emlékére, szellemi hagyatékának ápolására. A díjat minden évben  egy olyan fiatal, pályakezdő szerzőnek ítélik oda, aki kötettel  már bizonyított, de szélesebb körben még nem ismert, illetve valamilyen módon Sziveri János szellemi örökségének elkötelezett ápolója.
A Sziveri összes ikerköteteként jelent meg a díjazott írók antológiája, Partitúra ne légy soha! címmel. A kötet a szerzők legfrissebb írásaiból válogat, s így egyfajta keresztmetszetet kaphatunk napjaink kortárs irodalmáról.




 Sziveri-körút

"Elfelejtett vagy feledésre ítélt remeklések. Úgy látszik, mintha valami nosztalgiavonat masinisztája volnék. Két napja jöttem vissza Szegedről, a fiatal írók Sziveri-konferenciájáról, előtte Géczivel, Ladányi Pistával megjártuk Újvidéket, még elébb Pozsonyt, Nyitrát, Debrecent… Visszük körbe Sziveri Jánost, a századvég páratlan költőjét, az Új Symposion megtiport főszerkesztőjét, mint valami kegytárgyat – holott épp azt szeretnénk látni, hogy él, nagyon is élhet. Valaki, akit majdnem maga alá temetett a közelmúltjával elszámolni képtelen vajdasági kultúrharc és a magyarországi közöny meg csőlátás. De Szeged már az első nagy visszajelzése volt annak, hogy újabb nemzedékek birtokba vették (szétcincálták, magukévá sajátították) ezt az életművet. Le lehet szállni a vonatról."

 

Petőfi Irodalmi Múzeum. 2012. február 6.

Szabadka 2012. március 1.

Veszprém. Sziveri-díj. 2012. március 24.

Kolozsvár. 2012. március 31.


Pozsony és Nyitra. 2012. október 9-10.) (fotók)

Debrecen. 2012. november 27. 

Szeged. Múlt, Alakít, Ás. Sziveri-konferencia. 2013. március 6-7.  (a kerekasztal)

Újvidék. 2013. február 26. (interjúk)

Veszprém. Sziveri-díj. 2013. április 8.

Muzsla. 2013. szeptember 21.
   
Zágráb. 2014. április 12. (fotók)


 Sziveri Intézet 

A Sziveri János Intézet – Közép- és Kelet-európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpont a Sziveri Baráti Társaság és a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara kezdeményezésére, Veszprém város és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatásával jött létre 2012-ben. Az intézet Veszprém városa és a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának közös kutatóintézeteként, egyben archívumként és könyvtárként működik.

A Sziveri Intézet honlapja

Interjú Ladányi Istvánnal, a Sziveri Intézet vezetőjével.



Sziveri Színpad

A Czirok Attila vezetésével Muzslán működő Sziveri János Művészeti Színpad tevékenysége széleskörű: könyvkiadás, irodalmi, képző-, és színművészeti, zenés és vizuális-filmes estek szervezése, fiatal alkotók tevékenységének támogatása. 2004 óta a Sziveri Színpad gondozásában jelenik meg a Sikoly című irodalmi és művészeti folyóirat, melynek alapító-főszerkesztője Sándor Zoltán és a 2006-ban elhunyt képzőművész, Tóth Béla, továbbá N. Czirok Ferenc költő. A folyóirat évente négyszer jelenik meg, és eddig több mint  300 szerzőtől közölt műveket.


Az ember komédiája. In memoriam Sziveri János


2013. április 27-én volt a bemutatója a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban Az ember komédiája című előadásnak. A Sziveri János élete és művei alapján készült darab koreográfusa és rendezője Táborosi Margaréta. Zeneszerző: Bakos Árpád, szereplők: Béres Márta, Crnkovity Gabriella, Kiss Anikó, Mészáros Gábor, Mikes Imre Elek és Pletl Zoltán.



Szőcs Géza (Carbonaro): Ha polip szuszog Kolozsvárott I. II.

"Sziveri soha nem járt Erdélyben. Remélte, hogy egyszer elviszem oda. Amikor már nagyon beteg volt, addigra már nyilván leszámolt magában ezzel az álommal. Annál erősebben kapaszkodott a kis erdélyi történetekbe, amelyeket valósággal kizsarolt belőlem."

Szőcs Géza  könyvének első része azokat az erdélyi és kolozsvári szürrealisztikus, képzeletbeli történetek tartalmazza, amelyeket a szerző Sziverinek mesélt betegágyánál, a második részben pedig a Sziveriről szóló nekrológok, tőle származó kéziratrészletek, félbemaradt versek kaptak helyet.

  
Sziveri 60

Sziveri megemlékezés az Erdélyi Napok keretében Veszprémben (fotók)


Utasi Erzsébet Sziveri János utolsó versét olvassa fel


Pasztorál. Verseskötet CD-lemezzel. 



"Ez a vékonyka könyv ugyanis remekbe szabott. Ladányi István, az irodalmi szerkesztő, Bakos Árpád, a zenei szerkesztő és Benes József grafikus közös munkája összművészeti alkotás, melynek magmáját, lényegét Sziveri János kései versei alkotják (amennyiben nála lehet szó „kései” versekről)."

Radics Viktória: A fehér amulett




Kecskemét - Bábel

1989 novemberében barátai, költőtársai nyilvános fellépést, közös estet szerveztek az akkor már nagybeteg Sziveri Jánosnak. Kecskeméten a Forrás folyóirat szerkesztősége - élén Füzi Lászlóval - négy olyan nemzedéktárssal - Géczi Jánossal, Mányoki Endrével, Szőcs Gézával, Zalán Tiborral -  együtt látta vendégül, akik nemcsak az irodalmi, hanem viszontagságos magánéletében is segítették, támogatták Sziveri Jánost és családját. Az estnek elsöprő sikere volt, az alábbi filmfelvétel őrzi, ahogyan Sziveri láthatóan utolsó erőit mozgósítva, felolvasta nagy versét, a Bábelt. Ez a kecskeméti fellépés volt a költő utolsó szereplése.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése