"Fájdalmas élmények siettették azt a lázadási folyamatot, amely tizennégy éves koromban kitört rajtam, s azóta is tart, ütemesen ismétlődő visszaesésekkel; s tudom azt is, hogy most már így lesz, amíg élek. Nem tartozom senkihez. Nincs egyetlen emberem, barát, nő, rokon, akinek társaságát hosszabb ideig bírnám; nincs olyan emberi közösség, céh, osztály, amelyben el tudok helyezkedni; szemléletemben, életmódomban, lelki magatartásomban polgár vagyok, s mindenütt hamarább érzem otthon magam, mint polgárok között; anarchiában élek, melyet erkölcstelennek érzek, s nehezen bírom ezt az állapotot." (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai)


2014. augusztus 27., szerda

Zalán Tibor 60


Zalán Tibor: Másnap (másolat)

Hallom hogy hajnal van -
még  nem értem jöttek
Kint csak kopácsolás
az eső is zuhog

El fog ázni hajam
amíg fölvezetnek
Ha kiterítenek
szétszivárog arcom

Nem rettenetes lesz
ez  - hiábavaló
mert nincs már megváltás
Csak szél az oszlopok közt

vér a pocsolyában
a durván gyalult fán
S lesz nagy csönd még - épp egy
nappal isten után

A vers Zalán Tibor Holdfénytől megvakult kutya ( Budapest, Palatinus, 2013.) című kötetében jelent meg.

Zalán Tibor honlapja.

2014. augusztus 1., péntek

Jack Kerouac: Dharma hobók

Ez nem írás, hanem gépelés”- vélekedett Truman Capote Kerouac Úton című regényéről, amit az író a fáma szerint több tekercs átlátszó papírra írt meg három hét alatt, ráadásul a regény záró, félméteres darabját megrágta Allen Ginsberg kutyája. Mindenesetre az 1957-ben megjelent mű az amerikai beatirodalom kultuszregényévé vált.
A Dharma hobók című regénye 1959-ben jelent meg, s a magyar fordítás és kiadás 2006-ig váratott magára.
A folyamatos úton lét, a totálisan szabad létezés formáinak keresése a Zen-ösvényen folytatódik tovább, főhőseink az ötvenes évek Amerikájában viharosan elterjedő zen-buddhizmus hívei. A látszólag céltalan vándorlás mögött e keleti filozófia üresség-érzés keresése bújik meg. Ezeket a társadalomból kiváló figurákat a mindennapok állandóságától, a kispolgári léttől való menekülés jellemzi, életüket a természet által vezérelt belső ritmus szabályozza.
A regénynek nincs lineárisan elmesélhető cselekménysora, inkább a lazán egymásba kapcsolódó események, szabad asszociációkban megmutatkozó történések leírása jellemzi, a forma a test és a tudat felszabadításának, a spirituálisan elkötelezett lények életérzés-ábrázolásának eszköze.
Miért éljünk, ha nem a tökéletességért” -írja Kerouac Naplójában, 1950-ben, e 200 kötetnyi anyag még feldolgozásra vár, megjelenése igazi irodalmi csemege lesz az olvasók számára.