"Nővérem, hát nem tudod? - kérdezett vissza Jonghje. /- Mit?/ - Én sem tudtam. Mindig is azt hittem, hogy a fák egyenesen állnak... Csak most jöttem rá, hogy valójában mind a két kezük a földbe gyökerezik. Nézd! Nézd csak meg! Hát nem megdöbbentő?" (részlet) Han Kang: Növényevő. Budapest, Jelenkor, 2017.

2014. október 6., hétfő

folyóiratok a polcon - 2014. szeptember

A latin betűk szétnézett, mit kínálnak szeptemberben a hazai irodalmi folyóiratok az olvasóknak. Célunk nem volt más, mint ráirányítani a figyelmet a ma oly korszerű és gyors online tájékozódás mellett a periodikák hagyományos, papíralapú megjelenési formáira.


Az Alföld  Oravecz Imre és Bertók László legújabb verseiből merít, s Arany Zsuzsanna Kosztolányi Dezső élete című sorozata a 8. fejezetéhez érkezett. A Jelenkorban Kukorelly Endre H.Ö.L.D.E.R.L.I.N.-szétiratok ciklusának darabjai mellett Schein Gábor verseit olvashatjuk. Szilasi László duplán szerepel ebben a számban: a Palavas flamingói című novellájának közlése mellett legújabb regényét (A harmadik híd) Szatmári Márton értékeli, Tverdota György pedig Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond monográfiáját veszi górcső alá. A Bárkában nagy örömünkre Térey János versesregénye (A Legkisebb Jégkorszak) -részletére bukkantunk Szurikáta, szalakóta! címmel, de szívesen olvastuk Villányi László verseit, ahogy Petrőczi Éva méltatását is Gergely Ágnes Két szimpla a Kedvesben című regényéről. A Tiszatájban Szijj Ferenc versei keltették fel leginkább a figyelmünket, a lapszám amúgy egy szegedi Weöres Sándor-konferencia anyagát is közli: Szörényi László a görög-római hagyományok szemszögéből elemzi az életművet, Ócsai Éva pedig Harmath Artemisz Szüntelen jóvátétel. Újraolvasni Weörest című tanulmánykötetéről ír. A külső formájában megújult, képanyagában megerősödött Kortárs Grádéi hajnalok Zalán Tiborral címmel Onagy Zoltán életinterjú-részletét adja közre a szerző 60. születésnapja alkalmából, Pomogáts Béla pedig a közelmúltban elhunyt Dobos Lászlóra emlékezik. A kecskeméti Forrásban Lengyel András arcképvázlatát olvashatjuk a 80 éves Ilia Mihály tanár úrról.

A 2000-től már megszokhattuk, hogy erős irodalmi anyaggal áll elő, most részletet közöl Márton László újabb Faust fordításából, továbbá Dragomán György regényéből, a Máglyából. A Parnasszus centrumában általában egy szerző munkássága áll, most Dobai Péter költészetét járja körül. Az Ex Symposion tematikus összeállításait bátran oda tehetjük a könyvespolcunkra, garantáltan időtállóak, ahogy a legfrissebb Marno-szám is, élén egy Bartók Imrével folytatott levélbeszélgetéssel, s olyan szerzőkkel, mint Esterházy, Garaczi vagy Radics Viktória, Uri Asaf grafikáról nem is beszélve. S Veszprémben időzve, a Vár Ucca Műhely legújabb számában Géczi János regény-, és Lanczkor Gábor egy 2013-ból való naplórészletét olvashatjuk. Zalai tájakra evezve nem feledkezhetünk meg a 2012-ben megújult Hévíz című folyóiratról, amely „a nyomtatott fórumok hanyatló idejében olyan hajlékot hozott létre, amelynek üde otthonossága, ízléses, olvasóbarát szerkesztése példásnak legalábbis alapos okkal nevezhető” - írja Jánossy Lajos a Literán. A korábbi lapszámok (Rolling Stones 50., Hrabal, Szabó Lőrinc hévízi versei) után most Bródy Sándor került a középpontba, s mielőtt hosszan sorolnánk a további szerzőket, egy Hazai Attila írást emelünk ki a duplaszám szövegei közül.

A Kalligram indulása óta mércét jelent az irodalmi folyóiratok piacán, mind tartalmilag, mind külső megjelenésében. Legendás tematikus összeállításai (Joyce, Hrabal, Móricz) pótolhatatlanok, jelen számból legyen elég egy rövid szépírói névsor: Csobánka Zsuzsa, Györe Balázs, Grendel Lajos és Tőzsér Árpád. A 2007-ben induló, a fiatalabb nemzedék orgánumává vált Műút minden száma egy vizuális-verbális performansz. A skandináv rajongó blogger nagyon szerette a 43. számot, ahol a kortárs norvég írók mellett Kun Árpád készülő regényének egy részletét is elcsípte, a legújabból csak néhány név: Áfra János, Turi Tímea, Németh Zoltán versei, Orcsik Roland zenei írása, s az épp aktuális Bazsányi Sándor- és Lengyel Imre Zsolt-kritika.


A Holmi külsőre úgy fest, mintha egy kopott füzetet húztunk volna elő az iskolatáskánkból, de szeptemberben is igazi irodalmi különlegességeket kínál: újabb részleteket olvashatunk Nádas Péter visszaemlékezéseiből, továbbá Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni decemberben, Ferencz Győző szerkesztésében megjelenő naplójából, Radnóti Sándor pedig Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat című művét értelmezi.
S nézzünk szét egy kicsit Erdélyben, a kolozsvári Korunk legújabb számában a Város fogalmához kapcsolódó szövegekkel találkozhatunk többek között Markó Béla, Láng Zsolt, Bogdán László jóvoltából. A marosvásárhelyi Látó merész feladatra vállalkozott, új drámákból, illetve drámafordításokból közöl részleteket (Márton László: Tristan, a bábu, Christopher Marlowe: Nagy Tamerlán Jánosházy György fordításában), a csíkszeredai Székelyföld pedig Márton Áron püspök munkáit, irodalmi kapcsolatait tárgyalja több íráson keresztül.

Folyóirat mustránk végére érve azt gondoljuk, jó lenne látni, hogy a metrón az emberek irodalmi folyóiratokat böngésznek a mobiltelefonjuk helyett. Jónéhány lap online felületéről később írunk, addig is figyelmükbe ajánljuk a FSZEK-ben 1961 óta szerkesztett Irodalmi bibliográfiát, amely a folyóiratokban szereplő irodalmi tanulmányok és kritikák naprakész gyűjteménye, s 2007-től a könyvtár katalógusában közvetlenül elérhető.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése