"A tengerparton, egy nagy, fehérre meszelt házikóban találkoztam valakivel, aki egy darabig fogva tartotta minden gondolatomat. Most már nem gondolok rá mindig, ó nem, most már egészen elfelejtettem; de a többire azért gondolok még, a sirályok vijjogására, a vadászatokra, fönn az erdőn, meg az éjszakáimra, a forró nyár minden órájára. Egyébként merő véletlenség volt, hogy megösmerkedtem vele, és ha ez a véletlen nem történik, hát egy napig se járt volna az eszemben." (Knut Hamsun: Pán (részlet)





2014. szeptember 23., kedd

A hónap verse: Kabai Lóránt: álom, döntés, terv stb.

a versek tökéletesen elkülönülnek az életemtől,
amennyiben az életem mindaz,
ami a verseken kívül az enyém.
többé már nem maradhatok mozdulatlan,
de mindez nem valamiféle másság,
ilyenkor nem változom meg,
csak másként leszek én
ezen a tökéletesen üres helyen,
másképp ugyanaz az emlékezésben.
(a lámpa ég, fénye halványul,
a telefon csörög, nem mozdulok.)

A vers Kabai Lóránt avasi keserű (Miskolc, Szoba Kiadó, 2013.) című kötetében jelent meg.

A szerző blogja (kklóóór).