"Nővérem, hát nem tudod? - kérdezett vissza Jonghje. /- Mit?/ - Én sem tudtam. Mindig is azt hittem, hogy a fák egyenesen állnak... Csak most jöttem rá, hogy valójában mind a két kezük a földbe gyökerezik. Nézd! Nézd csak meg! Hát nem megdöbbentő?" (részlet) Han Kang: Növényevő. Budapest, Jelenkor, 2017.

2014. augusztus 1., péntek

Jack Kerouac: Dharma hobók

Ez nem írás, hanem gépelés”- vélekedett Truman Capote Kerouac Úton című regényéről, amit az író a fáma szerint több tekercs átlátszó papírra írt meg három hét alatt, ráadásul a regény záró, félméteres darabját megrágta Allen Ginsberg kutyája. Mindenesetre az 1957-ben megjelent mű az amerikai beatirodalom kultuszregényévé vált.
A Dharma hobók című regénye 1959-ben jelent meg, s a magyar fordítás és kiadás 2006-ig váratott magára.
A folyamatos úton lét, a totálisan szabad létezés formáinak keresése a Zen-ösvényen folytatódik tovább, főhőseink az ötvenes évek Amerikájában viharosan elterjedő zen-buddhizmus hívei. A látszólag céltalan vándorlás mögött e keleti filozófia üresség-érzés keresése bújik meg. Ezeket a társadalomból kiváló figurákat a mindennapok állandóságától, a kispolgári léttől való menekülés jellemzi, életüket a természet által vezérelt belső ritmus szabályozza.
A regénynek nincs lineárisan elmesélhető cselekménysora, inkább a lazán egymásba kapcsolódó események, szabad asszociációkban megmutatkozó történések leírása jellemzi, a forma a test és a tudat felszabadításának, a spirituálisan elkötelezett lények életérzés-ábrázolásának eszköze.
Miért éljünk, ha nem a tökéletességért” -írja Kerouac Naplójában, 1950-ben, e 200 kötetnyi anyag még feldolgozásra vár, megjelenése igazi irodalmi csemege lesz az olvasók számára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése