"A szív számára az élet egyszerű: ver, ameddig bír." (Karl Ove Knausgard: Halál (Harcom 1) részlet

2013. október 12., szombat

A hónap verse: Parti Nagy Lajos: Őszológiai gyakorlatok (részletek)


"bele vagyok hazám törődve
a sprőd avarba mint egy koffer
melyet a szívem térde üt-ver
szamár a dobját őszről őszre
az élet jön-megy mint a gólya
de az én pakkom költözetlen
de púpom s szárnyam öltözetlen
felszabdalta az ősz ollója
befűz megint az obligát bú
legkisebb fokomon is átbú
rám tevegel
s én tarlok ott mint kerti bábu
aki a farszín holdra bámul
lengő tekel 
                     *
egy őszológus félcipőbe’ jár csak
meg félkabátban fél s negyed ballonban
a túrt avar a pizsama alá csap
és meztelen bokán nyalintja nyomban
az őszológiában egy a napszak
s e délután és este közti sávban
a szívig ér az édes rothatag szag
hol andalog a lélek elmúlásan
az ember felnő felnő és lelappa
még rá se lép e gyűrött irkalapra
már kucorodhat össze mindhiában
kezében ernyő fején nyúlkalapja
s a kórházkert a nedves kurta mappa
reá csukódik lassúdan és puhádan"

In.: Parti Nagy Lajos: Grafitnesz
Budapest: Magvető, 2003.

A versciklus teljes szövege a DIA-n.

"Az Őszológiai gyakorlatok originalitása és költészettörténeti pozíciója véleményem szerint abban rejlik, hogy benne a Parti Nagy-féle „nyelvhús”, nyelvmassza találkozott a hússal, a testtel, a rontott poétika a rontott testtel, a fragmentált, szétszerelt nyelv a fragmentált, szétszerelt testtel. A nyelv ezáltal talált rá önmaga fizikai feltételeire, mintegy párhuzamos struktúrát hozva létre azzal: az allegória két tartománya egy pillanatra egymás fölé csúszott. Ezért van az, hogy az Őszológiai gyakorlatok megfoszt a halál metafizikájától, hiszen a nyelvből, a szétszerelt, idióta nyelv felől nézi azt: a halál dilettáns, parodisztikus, utólagos, utánzott lesz: tökéletlen és nevetséges. A nyelvi kompetenciák által uralt halál és test Parti Nagy szövegeinek allegóriájaként lép színre tehát az Őszológiai gyakorlatokban: a halál botrányának paródiájaként."

Németh Zoltán: Nyelvhús és halálparódia  In: Új Forrás, 2006/5.

Köszöntjük a 60 éves Parti Nagy Lajost!

2013. október 5., szombat

A hónap verse: Gergely Ágnes: Hálaadás-parafrázis


Szememnek Weöres nyitott új mezőt,
Illyés tanított ízére a dalnak,
és Pilinszky, hogy meg sose hajoljak
a korszellem s a kordivat előtt.

Elkésett időm egén ők lobogtak,
mint fároszok, vezérlő tűzjelek.
A deszka: vers, ezt Ágnes mondta meg,
s Vas Pista, hogy a visszhang is vacoghat.

Negyventől tettem magasra a lécet.
A kicsi térben megidéztem Yeatset.
Ők lánggal égnek, én vagyok az emlék.

Oltárom nincs. A század félhomályán
hat nagy halottat burkol gézbe hálám.
Bárcsak a porban lábnyomuk lehetnék.

In.: Gergely Ágnes: A kastély előtt
Budapest: Balassi, 2001.


Gergely Ágnes a DIA-n.

Ezzel a verssel köszöntjük a 80 éves Gergely Ágnest!