"Nővérem, hát nem tudod? - kérdezett vissza Jonghje. /- Mit?/ - Én sem tudtam. Mindig is azt hittem, hogy a fák egyenesen állnak... Csak most jöttem rá, hogy valójában mind a két kezük a földbe gyökerezik. Nézd! Nézd csak meg! Hát nem megdöbbentő?" (részlet) Han Kang: Növényevő. Budapest, Jelenkor, 2017.

2013. december 5., csütörtök

A hónap verse: Tandori Dezső: Sugallatodban csuklóizület. Kis körtánc


Sugallatodban csuklóizület
szórja szűnhetetlen villámait.
És hiába fogod be a füled,
hallod akármid omló támjait,


támfalait, oszlopait. A fák csak,
persze, ők hintik leveleiket,
mint szemedbe a port. Feladatának
tesz eleget még ín, képzet, ideg:


de veled már valaki más van itt;
s miért ne, a járdán akárki járhat;
jó, most még elhajítod álmait,
mit árthat – hanem vigyázni sem árthat. 


Tandori Dezső a DIA-n

Ezzel a verssel köszöntjük a 75 éves Tandori Dezsőt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése