"Nővérem, hát nem tudod? - kérdezett vissza Jonghje. /- Mit?/ - Én sem tudtam. Mindig is azt hittem, hogy a fák egyenesen állnak... Csak most jöttem rá, hogy valójában mind a két kezük a földbe gyökerezik. Nézd! Nézd csak meg! Hát nem megdöbbentő?" (részlet) Han Kang: Növényevő. Budapest, Jelenkor, 2017.

2013. november 11., hétfő

Murakami Haruki: Kafka a tengerparton



A Kómura Emlékkönyvtárban vagyunk Japánban. Szaeki asszony, a könyvtár vezetője keddenként végigvezeti az érdeklődő vendégeket, Osima, a könyvtáros mindennap 11 és 5 között segít eligazodni a könyvek között. A könyvtárhoz egy kert is tartozik, fákkal, madarakkal, macskákkal… Eszményi világ. Tamura Kafka itt lel menedéket:
„Kiskoromtól fogva mindig is a könyvtár olvasótermében szoktam az időt múlatni…
…A könyvtár lett a második otthonom. Vagy azt is mondhatnám, hogy számomra talán a könyvtár volt a valódi. Mindennap betértem oda, a könyvtárosnők már arcról ismertek…”


De ki is ez a Kafka ?
A regény főhőse, egy 15 éves fiú (a Kafka felvett név, egyszerre utal az íróra, illetve a fiú képzeletbeli, Varjú nevű barátjára, ugyanis a kafka szó csehül varjút jelent), aki az oidipuszi végzet elől menekül az apai házból, anyját és nővérét keresve különös dolgokba keveredik.
És akkor itt van még Nakata úr, a 2. vh-s sérüléseitől szellemileg visszamaradt vénember, aki a való világban csetlik-botlik, viszont varázslatos képességei vannak, beszélget a „macskauraságokkal”, olyan lényegi dolgokat lát meg a világból, amelyeket a köznapi ember nem képes érzékelni. Ő is menekül, egy rejtélyes gyilkosság következményei elől.
A két szálon futó cselekmény egybe simul, hőseink útjai keresztezik egymást.
A történet szinte elmesélhetetlen, a valóság elemei keverednek a képzelet világával, ebben a két síkban áramlik, keveredik a cselekmény, oda-vissza ugrunk térben és időben, de Murakami mindezt egy dinamikusan előre haladó, belső logikájában intenzíven működő szövegben ötvözi egybe, ahol nagyon is helyükön vannak a dolgok.
S az író a posztmodern kelléktárból sok hozzávalót húz elő: a mitológia, a klasszikus japán regény, Beethoven zenéje, a fogyasztói társadalom problémái, lételméleti kérdések, a krimi, a fantasy világa…
Hőseink magányosak, egy elidegenedett, kiüresedett világ szereplői, ahol önmaguk megismerésén túl emberi kapcsolatokra vágynak, mindeközben saját démonjaikkal kell megvívniuk. Mindezen túl létezik egy valóságon túli, vágyott világ, ahol semmi sem változik, megállt az idő, nyugalom honol, hőseink e két világ határait átlépve mozognak.


Murakami Haruki a kortárs japán irodalom legjelentősebb képviselője, 2013-ban is a Nobel-díj várományosai között emlegették.
A Kafka a tengerparton című regényéért 2006-ban elnyerte a jelentős cseh Kafka-díjat.
Művei a japán fiatalok kultuszregényeivé váltak, az egész világon nagy népszerűségre tettek szert a jellegzetes „murakamis” világlátásukkal. Magyarországon megjelent  első regénye a Világvége és a keményre főtt csodaország (1998) volt, ám a Szputnyik, szívecském! című művével vált ismertté 2006-ban. A Kafka…óta olyan újabb művek láttak napvilágot, mint a Birkakergető nagy kaland (2007), A határtól délre, a naptól nyugatra (2007), a Norvég erdő (2008), a Kurblimadár krónikája (2009), Tánc, tánc, tánc (2010), s a 2011-ben megjelent 1Q84:ezerkülöncszáznyolcvannégy.

A legfrissebb hír, hogy 2013. november 6-án megjelent magyarul Murakami Haruki legújabb regénye, A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei című kötet!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése