"A tengerparton, egy nagy, fehérre meszelt házikóban találkoztam valakivel, aki egy darabig fogva tartotta minden gondolatomat. Most már nem gondolok rá mindig, ó nem, most már egészen elfelejtettem; de a többire azért gondolok még, a sirályok vijjogására, a vadászatokra, fönn az erdőn, meg az éjszakáimra, a forró nyár minden órájára. Egyébként merő véletlenség volt, hogy megösmerkedtem vele, és ha ez a véletlen nem történik, hát egy napig se járt volna az eszemben." (Knut Hamsun: Pán (részlet)





2019. június 14., péntek

Ünnepi Könyvhét, 2019

2019. június 13. és 17. között 90. alkalommal kerül megrendezésre az Ünnepi Könyvhét. Az idén a Duna-korzón, a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen várják a könyvkiadók a kortárs magyar irodalom iránt érdeklődő olvasókat.


A rendezvényt ajánló összefoglalónkra készülve tervünk még az volt, hogy egy Márai- idézettel emlékezünk a háború után megrendezett első könyvnapokra, amikor a még romokban heverő város könyvünnepet tartott. Elképzelésünket azonban átírta egy megrázó esemény. Június 3-án meghalt Térey János, kortárs irodalmunk kiemelkedő alakja.
Tavaly, 2018-ban, a Magyar Próza Napján könyvtárunk vendége volt. Lelkesen készült az eseményre, részleteket küldött az akkor még megjelenés előtt álló Káli holtak című regényéből, majd a könyvet néhány hónappal később a Kortárs és kedvelt című, a mai magyar irodalmat népszerűsítő játékunk leendő győztesének dedikálta.


„Nem akarnok és önjelölt vátesz volt, ő költőnek született, ez teljesen egyértelmű volt. Engedelmesen hajlott kezében a nyelv, úgy pofozta, csűrte-csavarta, ahogy a kedve tartotta, érezte a költészet, e varázstalanított világban az egyetlen mágikusnak megmaradt erő minden varázsigéjét. Az intuíciót mindig meg tudta szűrni a műveltségen, engedelmesen gördültek elé a szavak, meg tudta nyitni a magyar legősibb rétegeit, és parádésan keverte az újjal. Élvezet és ünnep volt minden vele töltött perc, mert az ember mindig az Örök Költővel beszélt; ő volt a bizonyíték arra, hogy ha van is idő, nincsen mégsem. Az első pillanattól kezdve a saját hangján szólalt meg, a nyelvből összetéveszthetetlen Térey-hangot kalapált, és ezt a fegyvert forgatta aztán sikerrel 48 éves koráig”- írja Péterfy Gergely A költő halálára – búcsú Térey Jánostól című írásában.

E sorok után nehéz megszólalni, de most nézzünk szét a könyvheti lista kínálatában! Az elmúlt héten a Litera 4 részes sorozatában válogatott az újdonságokból, érdemes elolvasni a szerkesztők ajánlóit!
Az évről-évre kiadott Körkép és Szép versek az idén sem marad el, a kortárs rövid próza és líra friss terméseit bemutató kötetek igen népszerűek és tájékozódási pontot jelentenek a széles olvasóközönség körében.

A verseskötetek szerzői közül két költőre hívjuk fel a figyelmet. Nádasdy Ádám a közelmúltban sorra fordította újra a klasszikus irodalom kiemelkedő alkotásait: Shakespeare  drámáit, Dante Isteni színjátékát. Katona József Bánk bánjának idén megjelent mai magyar nyelvű prózai átdolgozása pedig vélhetően megkönnyíti majd diák és tanár munkáját a magyar irodalom oktatásában is. A Jól láthatóan lógok itt című kötete a Magvető népszerű Időmérték című sorozatában jelenik meg.

Igazi irodalmi szenzáció volt 2017-ben, hogy Peer Krisztián 15 év hallgatás után jelentkezett a 42 című, a barátnője korai és hirtelen halálát feldolgozó verseskötetével, az idén a  Jelenkornál kiadott kötetének a címe Nem a sajátod.

A prózai köteteket böngészve most is széles kínálattal találkozunk. Nagy a várakozás az olvasók körében is sikert arató, 2015-ben Aegon-djat kapott Kitömött barbár szerzőjének, Péterfy Gergelynek az új regényét illetően, már a címe is ígéretes, A golyó, amely megölte Puskint. Schein Gábor az utóbbi évek nagyszerű esszé-, illetve lírai kötetei után (Esernyők a Kossuth téren, Üdvözlet a kontinens belsejéből), nem beszélve Füst Milán-monográfiájáról, szintén nagyprózát írt, Megleszünk itt címmel a mai értelmiségi lét útvesztőit tárja elénk.
A bloggerként indult Szeifert Natália Az altató szerekről című művét már korábban ajánlottuk a latin betűk oldalain. A most megjelenő, Mi van veletek, semmi című prózájának középpontjában a kétezres évek harmincas-negyvenes generációja áll.

A kortárs magyar rövid próza egyik mestere, Tóth Krisztina (legutóbbi kötete, a Párducpompa) most Fehér farkas címmel jelenteti meg új novelláit, Nádas Péter pedig egy karcsú esszékötettel lepi meg olvasóit A szabadság tréningjei címmel.

„Tizenhat éve élek e fa közelében. Nem a házat vettem meg, nem az udvart, nem a hozzá tartozó földet, hanem a fát. Helyesebben soha, egyetlen pillanatra nem éreztem, hogy a vásárlással a fa a tulajdonomba került volna. Legfeljebb ahhoz vásároltam magamnak jogot, hogy minden évszak minden napján közelről figyeljem. Tizenhat éve nézem ezt a fát, rendszeres fényképezése mégis kivételes meglepetéseket tartogatott. Nem gondoltam volna, hogy a lassan vörösödő, majd sárguló lombozat az első fagyos éjszakán visszazöldül. Ezek szerint az embernek még azokkal az előítéletekkel is meg kell küzdenie, amelyeket egy életen át az őszről táplált. Világos, az elszíneződött levelek az első hidegebb éjszakán lehullnak, s az addig védelmükben élő zöldek megmaradnak. Miközben az ember abban a hiszemben él, hogy ősszel a fáknak folyamatosan színesedik és folyamatosan ritkul a lombja. S lám, nem minden évben teszi így, de minden évben szakaszosan teszi, s a fa minden éve más év” – írja Nádas Péter a kötet egyik, 1999-es esszéjében.

A körtefa (fotó Nádas Péter)

S ha kitekintünk a határon túlra, elsőként Balázs Attilának a vajdasági Forum Kiadónál megjelenő magyarfauszt című regényére szeretnénk felhívni a figyelmet, az Újvidéken élő Végel László pedig Temetetlen múltunk című önéletrajzi regényével jelentkezik. Sokan várjuk az erdélyi Szilágyi Istvántól a Katlanvárost, a kötet olyan írásokból válogat, amelyek külön-külön napvilágot láttak a kolozsvári hetilap, az Utunk évkönyveiben. A közelmúltban elhunyt Grendel Lajos nemcsak szépíróként volt az egyetemes magyar szépirodalom kiemelkedő szerzője, hanem a pozsonyi egyetem oktatójaként is tevékenykedett, most Modern magyar irodalomtörténetének új, bővített kiadását vehetjük kézbe.

Az utóbbi években néhány, már klasszikusnak számító szerző új életmű kiadása indult el: a Könyvhéten lát napvilágot Mészöly Miklós eredetileg 1952-ben megjelent Sötét jelek című elbeszéléskötete a Jelenkornál, a Helikon Kiadónál Örkény István a Tóték prózai változata és a „Rózsakiállítás” van terítéken, a Jaffa a Szabó Magda-sorozatában pedig a szerzővel készített beszélgetéseket gyűjtötte egybe Interjúk címmel.
Összeállításunk végén tekintsünk ki egy kicsit a gyerekirodalomra is, az idén Kiss Judit Ágnes A tündérkeresztanya, Bán Zsófia Vagánybagoly és a harmadik kötetén akadt meg a szemünk, s hogy Lackfi János miként „gombolta újra” a Kincskereső kisködmönt megkönnyítve az alsós gyerekek számára a regény befogadását, kiegészítve mindezt a saját dalszövegeit tartalmazó zenés CD-vel, arra nagyon kíváncsiak vagyunk!




A Könyvhéttel párhuzamosan zajlik a Margó Fesztivál, június 12-től 16-ig 70 program és 200 fellépő várja az érdeklődőket a PIM-ben. A rendezvényen többek között interjúkat hallhatnak a közelmúlt irodalmi díjazottjaival (Takács Zsuzsa, Aegon-díj, Libri-díjasok), kerekasztal-beszélgetésen vehetnek részt a kortárs irodalmi szövegek középiskolai tanításáról, kurátori vezetéssel tekinthetik meg a PIM kiállításait (Csáth Géza 100), továbbá gyerekprogramok, zenés estek (a nagysikerű Rájátszás) színesítik a programot.



Rájátszás: Kemény István: Egy nap az élet


2019. június 3., hétfő

Elhunyt Térey János


A jelenés

Aznap nem mentem messze, csípett a hideg.
   Parabola-antennák tányérja figyelt
A cselédlakások hátsó udvarában;
   Egyetlen utasával befutott az a sárga busz is,
Mely a völgybeli, sűrű élethez kapcsolja a kastélyt.
   Igen, legvégül megnyilatkozott
A hámló oldalú ékszerdoboz, 
   Az unalomnak ez a fellegvára;
Aznap kiderült: átjárhatóak vagyunk.
   Egy öregember-arcú öregasszony
Várt rám az East Block ajtaja előtt. Akadémista,
   Ahogy mi magunk? Mire fölocsúdtam, 
Már elslisszolt mellettem, átlépte a küszöböt.
   Hozzám hajolt. Lehelete kénes volt, a pupillája
Óriás, obszidián-fekete. Ruhája rendes. Ő maga
   Tetőtől talpig gyanús. Azt hitte, szálloda,
Úgy tudta, itt intenzív kényeztetés folyik.
   Ki akart venni egy csinos szobát.
Egy szép szobácskát, panorámával
   A takaros platánteraszra! Keze már a kilincsen.
Udvariasan jeleztem, bármi, csak nem szálloda,
   Kaszárnya és falanszter keveréke
Inkább. Nincs tagfelvétel, asszonyom.
   De ő nem tágított. Mondta, megvárná a főnököt.
És a teakonyhában leült. Elkezdte tépkedni
   Kontyba font haját, szaporodtak
A galambősz hajcsomók a hamutál mellett.
   Gondoltam, ki kéne tennem a szűrét, de
A poklot láttam szemében: az otthon-keresés
   Eszelőjét. Így aztán elnémultam, hogy jövök én ahhoz.
Úgy döntött, örök bútordarab lesz.

A vers Térey János Moll: újabb versek 2007-2012, (Budapest: Libri, 2013.) című kötetében jelent meg. 


2019. május 31., péntek

Európai Unió Irodalmi Díj, 2019


2019-ben tizennégy, írói pályájuk elején járó szerző, köztük a magyar Mán-Várhegyi Réka Mágneshegy című regényével nyerte el  az Európai Unió Irodalmi Díját.

Mán-Várhegyi Réka 1979-ben született, jelenleg Budapesten él. Boldogtalanság az Auróra-telepen című novellagyűjteménye 2014-ben a JAK-kendő díj eredményeképpen jelent meg a JAK-füzetek gondozásában.


Az Európai Bizottság 2009-ben - a Kreatív Európa program támogatásával - hívta életre az Európai Unió Irodalmi Díját. A díjat az unió minden évben írói pályájuk elején járó szerzőknek ítéli oda, hogy ráirányítsa a figyelmet a kortárs európai irodalom gazdagságára, valamint Európa sokszínű kulturális és nyelvi örökségére. 
A díjazás során az országok hároméves ciklusban kerülnek sorra, évente 11-13 ország zsűrijét kérik fel a díjazandó író kiválasztására. Magyarországra legutóbb 2015-ben került sor, akkor Szvoren Edina Nincs, és ne is legyen című elbeszéléskötetét díjazták.
A győztesek október 2-án vehetik át díjukat és a díjjal járó ötezer eurós (mintegy 1,6 millió forint) pénzjutalmat Brüsszelben.




- interjú a szerzővel: Békásmegyer aszerint változott, hogy épp mit akartam megírni (Könyvesblog)

- kritika: Visy Beatrix: A nyúlon túl  (Műút)

- részlet: Mán-Várhegyi Réka: Mágneshegy (Litera)

2019. május 23., csütörtök

Libri-díj, 2019


Libri irodalmi díj nyertese 2019-ben Szvoren Edina Verseim című novelláskötete. A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes díjátadóját május 15-én este tartották a Budapest Music Centerben.



Szvoren Edina honlapja

Szvoren Edina: A szégyen az egyik legalapvetőbb társas képességünk  (Könyvesblog)

Klajkó Dániel: Incselkedő önreflexivitás (kritika, Revizor online)

Szvoren Edina: Verseim  (Olvass bele, részlet a műből)








A generáció. ami már nem leszünk sosem (Könyvesblog - A hét könyve)

Deczki Sarolta: Bazi nagy magyar lagzi  (kritika, Műút, 2019069)

Krusovszky Dénes: Az önmagát szabadnak elképzelni vágyó emberről (Litera-interjú)

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem  (Jelenkor, részlet a regényből)

2019. május 16., csütörtök

Kortárs norvég irodalom - ajánló bibliográfia

"Lehet, hogy egész Skandinávia irodalma erősnek számít manapság, de én úgy gondolom, Norvégia domináns: semelyik másik északi ország irodalmában sincsenek olyan sokkoló, ütős írások, mint nálunk – nyilatkozta Per Petterson norvég író. Ezt a kijelentést csak megerősíthetjük, az észak-európai, ezen belül a norvég irodalom soha nem látott népszerűségnek örvend Magyarországon, az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége Norvégia és Karl Ove Knausgard volt.
S ha korábban a norvég irodalom hívószavára a hazai színpadokon gyakran játszott Ibsen neve jutott először eszünkbe, vagy a politikai nézetei miatt megosztó, Nobel-díjas Knut Hamsuné (Irodalmi szövegek – politikai állásfoglalások: a Hamsun-jelenség / Masát András szerk. Budapest, Gondolat, 2011.), manapság a skandináv krimi norvég nagymestere, Jo Nesbo viszi el a pálmát. Mint tudjuk, Nesbo zenészként is megállja a helyét, s míg várjuk a következő Harry Hole-történetet (Knife), addig az olvasók figyelmébe ajánljuk a szerzőnek a Hogarth Shakespeare project részeként megjelent Macbeth-átiratát. S ha norvég detektívtörténet, akkor ne felejtsük el megemlíteni Karen Fossum Konrad Sejer-történeteit; az Indiai feleséget minden idők legjobb norvég krimijévé választották.

Jo Nesbo és együttese, a Di Derre

Világhírű norvég íróból pedig van elég, az idei könyvfesztiválon testközelből láthattuk a Budapest Nagydíjas Karl Ove Kanusgardot, a Harcom (Min Kamp) című regényfolyam szerzőjét, aki ugyan rég túl van már a világsikert hozó művén (Magyarországon csak a negyedik kötetnél járunk), de még mindig készséggel és udvariasan válaszolt az újságírók kérdéseire.

K. O. Knausgard (fotó latin betűk)
E blogban többször is ajánlottuk a már megjelent köteteket, most a jó ideje Norvégiában élő Kun Árpád (a nagyon szerethető Boldog Észak című regény szerzőjének) egy írására szeretnénk felhívni a figyelmet az Alföldből: Egy olvasás története. Töredékek Karl Ove Knausgard Min Kampjáról. Knausgard tanára volt a bergeni egyetemen a kortárs norvég irodalom egyik legnagyobb hatású képviselője, Jon Fosse (az irodalom megbecsülését mi sem mutatja jobban, hogy Fosse a norvég király által a mindenkori „nemzet művésze” számára fenntartott lakhelyen, a királyi udvarban álló ún. Barlangban [Grotten] lakik). Legjelentősebb prózai műve a Melankólia, de színpadi szerzőként is többször bemutatkozott már Magyarországon, legutoljára az Alvás című drámáját tűzte műsorára a Magyar Színház.

2016-ban szintén Budapest Nagydíjasként köszönthettük Jostein Gaardert, akit a Sofie világa című filozófiai ismeretterjesztő ifjúsági regénye (mintegy 60 nyelvre fordították le) tett világszerte ismertté. De visszatérő vendégünk Per Petterson, a Lótolvajok című regény szerzője is,  Tore Renberg (Holnap találkozunk, Mégis van apám) pedig annyira megkedvelte Budapestet, hogy még az esküvőjét is hazánkban tartotta. A skandináv irónia sem hiányozhat a kínálatból, a fanyar humorú Erlend Loe Doppler-történetei letehetetlen olvasmányok. A természet mindig nagy súllyal jelenik meg a norvég prózában, jó példa erre a közelmúltban megjelent Stroksnes Tengerkönyv című munkája vagy Roy Jacobsennek a Barroy-család történetét elmesélő szikár nyelvezetű prózája, A láthatalanok, de egyre több, a globalizációs folyamatok környezetre gyakorolt hatását bemutató művet is találunk: Maja Lunde A méhek története című könyvének víziója, miszerint a rovarok eltűnhetnek Földről, már maga a jelen.

S tovább barangolva a kortárs norvégok között érdemes még megemlíteni Carl Frode Tiller Bekerítés című lélektani trilógiáját, Kjell Askildsen szűkszavú, egyszerű mondatokkal operáló novellafüzéreit (Úgy, mint azelőtt), továbbá Linn Ulmann történetközpontú regényeit (Stella zuhan), legutóbb szülei, Ingmar Bergman és Liv Ullmann kapcsolatát írta meg Nyugtalanok címmel. S mielőtt megtekintenék ajánló bibliográfiánkat, ahol a könyv címére (link) kattintva recenziókat, kritikákat, interjúkat olvashatnak az adott műről, illetve szerzőjéről, befejezésként a norvég líra kiemelkedő alakjának egy versét szeretnénk bemutatni. Olav H. Hauge (1908–1994) költő volt és kertész. A nyugat-norvég partvidék egyik legszebb részén, a hardangeri Ulvikben élte le életét, kis birtokát, almáskertjét művelve, távol a hangadó művészeti köröktől, az irodalmi élettől.

Hó 

Ahogy ébredtem,
a szoba:
fehér, vakító
fénycsoda.
Kint kék a nappal.
Nyírfa csapta
havát az égi
üveglapra.
Nem bírta meg
a süppeteg
fehér hó, csak a
fürjeket.

(ford. Illyés Gyula)


Åmodt, Tina: Betonpróza /ford. Kovács Katáng Ferenc/
Budapest, Pont, 2012.

Askildsen, Kjell: A thesszaloniki kutyák: novellák /vál. és ford. Pap
Vera-Ágnes/
Budapest, Noran, 2004.

Askildsen, Kjell: Úgy, mint azelőtt /ford. Pap Vera-Ágnes/
Budapest, Európa, 2012.

Christensen, Lars Saabye: A féltestvér /ford. Patat Bence/
Budapest, Gondolat, 2015.

Dahl, Niels Fredrik: Úton egy barát felé / ford. és az utószót írta
Földényi Júlia /
Budapest, Scolar, 2008.

Enger, Cecilie: Anyám ajándékai /ford. Petrikovics Edit /
Budapest, Typotex, 2015.

Espedal, Tomas: A művészet ellen; A természet ellen, a jegyzetfüzetek
/ford. Petrikovics Edit/
Budapest, Typotex, 2018.

Északi fuvallat: fiatal norvég költők antológiája /vál., ford. és a
grafikákat kész. Kovács Katáng Ferenc
Budapest, Új Mandátum, 2004.

Fosse, Jon: Álmatlanság /ford. A. Dobos Éva/
Pozsony, Kalligram, 2008.

Fosse, Jon: Melankólia /ford. A. Dobos Éva /
Pozsony, Kalligram, 2012.

Fosse, Jon: Reggel és este /ford. A. Dobos Éva./
Pozsony, Kalligram, 2010.

Fosse, Jon: Trilógia /ford. A. Dobos Éva /
Pozsony, Kalligram, 2015.

Fosse, Jon: Valaki jön majd: hat színmű /ford. Domsa Zsófi/
Budapest, Polar Kv., 2012.

Gaarder, Jostein: A történetárus /ford. Bán Anikó /
Budapest, M. Kvklub, 2006.

Gaarder, Jostein: Tükör által homályosan /ford. Szöllősi Adrienne/
Budapest, Animus, 2007.

Gaarder, Jostein: Vita brevis : Floria Aemilia levele Aurelius Augustinushoz
/ford. Bernáth István/
Budapest, Park Kvk., 2015.

Gleichmann, Gabi: A halhatatlanság elixírje /ford. Papolczy Péter/
Budapest, Athenaeum, 2013.

Grimsrud, Beate: Gyermekkorunk erdejében /ford. Pap Vera-Ágnes/
Budapest, Gabo, 2005.

Grue, Jan: Test és elme: novellák /ford. Petrikovics Edit/
Budapest, Typotex, 2014.

Høyer, Ida Hegazi: Bocsáss meg /ford. Szöllősi Adrienne/
Budapest, Noran Libro, 2018.

Huke, Marte: Természetrajz /ford. Kovács Katáng Ferenc/
Budapest, Napkút K., 2017.

Jacobsen, Roy: Szoba kiadó /ford. Földényi Júlia/
Budapest, Scolar, 2012.

Jacobsen, Roy: A láthatatlanok /ford. Pap Vera-Ágnes /
Budapest, Scolar, 2018.

Jégszivárvány: legújabb norvég drámák
Budapest, Napkút K., 2014.

Johannes szívderítő temetése: kortárs norvég novellák
Budapest, Scolar, 2003.

Knausgård, Karl Ove: Halál: Harcom 1. /ford. Petrikovics Edit/
Budapest, Magvető, 2016.

Knausgård, Karl Ove: Szerelem: Harcom 2. /ford. Petrikovics Edit /
Budapest, Magvető, 2017.

Knausgård, Karl Ove: Játék: Harcom 3. /ford. Patat Bence/
Budapest, Magvető, 2018.

Knausgård, Karl Ove: Élet: Harcom 4. /ford. Patat Bence/
Budapest, Magvető, 2019.

Kurland, Roger: Játszótér /ford. Szöllősi Adrienne/
Budapest, Scolar, 2004.

Lindstrøm, Merethe: Csenddé vált napok /ford. Pap Vera-Ágnes /
Budapest, Noran Libro, 2016.

Loe, Erlend: Doppler /ford. Lőrincz Balázs Bendegúz/
Budapest, Scolar, 2017.

Loe, Erlend: Doppler, az utak királya /ford. Lőrincz Balázs Bendegúz/
Budapest, Scolar, 2018.

Loe, Erlend: Doppler hazatér avagy A világ vége, ahogyan ismertük
/ford. Lőrincz Balázs Bendegúz/
Budapest, Scolar, 2017.

Loe, Erlend: Leltár /ford. Lőrincz Balázs Bendegúz/
Budapest, Scolar, 2019.

Loe, Erlend: Naiv.Szuper /ford. Vaskó Ildikó/
Budapest, Scolar, 2017.

Lunde, Maja: A méhek története /ford. Patat Bence/
Budapest, Cser K. 2018.

Odegård, Knut: Hangok és látomások: válogatott versek
/ford. Szappanos Gábor/
Budapest, Tipp-Cult Kft., 2013.

Ørstavik, Hanne: Vágy /ford. Szöllősi Adrienne/
Budapest, Scolar, 2019.

Østby, Hilde: A vágyakozás enciklopédiája /ford. Pap Vera-Ágnes/
Budapest, Park, 2015.

Petterson, Per: Átkozom az idő folyamát /ford. Földényi Júlia/
Budapest, Scolar, 2012.

Petterson, Per: Irány Szibéria /ford. Patat Bence/
Budapest, Scolar, 2018.

Petterson, Per: Lótolvajok /ford. Földényi Júlia/
Budapest, Scolar, 2018.

Petterson, Per: Megtagadom /ford. Földényi Júlia/
Budapest, Scolar, 2016.

Renberg, Tore: Charlotte Isabel Hansen /ford. Ambrus Orsolya/
Budapest, JAK, L'Harmattan, 2013.

Renberg, Tore: Holnap találkozunk /ford. Szilágyi Orsolya/
Budapest, L'Harmattan, 2017.

Renberg, Tore: Mégis van apám /ford. Ambrus Orsolya/
Budapest, JAK : L'Harmattan, 2012.

Renberg, Tore: Szerettem másképp is /ford. Ambrus Orsolya/
Budapest, JAK, L'Harmattan, 2009.

Skomsvold, Kjersti Annesdatter: Gyorsuló lépteim távolba tűnnek
/ford. Fejérvári Boldizsár/
Budapest, Gondolat, 2014.

Solstad, Dag: A mellékszereplő pillanata /ford. Kertész Judit/
Budapest, QLT Műfordító BT, 2004.

Strøksnes, Morten Andreas: Tengerkönyv: sós történet barátságról, kalandról és a felszín alatt nyüzsgő életről /ford. Szöllősi Adrienne/
Budapest, Jelenkor, 2018.

Tiller, Carl Frode: Bekerítés / ford. A. Dobos Éva /
Budapest, Gondolat, 2011.

Tiller, Carl Frode: Bekerítés 2. /ford. A. Dobos Éva/
Budapest, Gondolat, 2013.

Tiller, Carl Frode: Bekerítés 3. /ford. A. Dobos Éva/
Budapest, Gondolat, 2017.

Ullmann, Linn: Áldott gyermek /ford. Varsányi-Munkácsi Eszter/
Budapest, Scolar, 2016.

Ullmann, Linn: Kegyelem /ford. Deák Sarolta/
Budapest, Scolar, 2007.

Ullmann, Linn: Mielőtt elalszol /ford. Szöllősi Adrienne/
Budapest, Scolar, 2012.

Ullmann, Linn: A nyugtalanok /ford. Pap Vera-Ágnes/
Budapest, Scolar, 2016.

Ullmann, Linn: Stella zuhan /ford. Földényi Júlia/
Budapest, Scolar, 2011.

Ullmann, Linn: Szemem fénye /ford. Petrikovics Edit/
Budapest, Scolar, 2012.

Uri, Helene: Szavak a múltból / ford. Vaskó Ildikó/
Budapest, L'Harmattan, 2015.

Uri, Helene: A legjobbjaink / ford. Vaskó Ildikó /
Budapest, L'Harmattan, 2013.

2019. május 10., péntek

Madarak és fák napja

"Megértettem. Megértettem a madár énekét, és megértettem, hogy Orpheusz dalára a madarak miért figyeltek, és megértettem, hogy Szent Ferenc a madaraknak prédikált. Egyszerre magától értetődő lett számomra, hogy a madarak éneke nemcsak művészet és zene, hanem értelmes beszéd és gondolat is, mint az emberi nyelv, csak szebb. A kis Akhilleusz, ahogy a fekete rigót magamban elneveztem, három ütemben elmondta nekem hősi szívének minden titkát, sorsának heroikus misztériumát, s nagy tette elragadtatását, a szenvedélyes és önfeláldozó lendület természetfölötti szépségét."
Hamvas Béla: A madarak éneke 


1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ - Hermann Ottó irányításával - jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. A Magyar Madártani Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME hazánk, és Közép-Kelet-Európa legnagyobb társadalmi szervezete. Céljuk a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminőség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon.


A mitológiában, a vallásokban és a népi hagyományokban a madarak elsősorban a lélek szimbólumai. A táltosok, sámánok lelke is madár képében száll a túlvilágra megtudni a jövendőt. Az egyiptomiaknál a benumadár – Benu isten megjelenési formája, a Nap és újjászületés istene. A görög Athéne baglya a tudás és bölcsesség szimbóluma, de az apacs indiánoknál bagollyal álmodni a közelgő halál biztos jele.  A honfoglaló magyarok totemállata, a turulmadár valószínűleg valamely sólyomfaj volt. A kereszténységben a Szentlélek galamb képében jelenik meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedik. A modern kultúrában és irodalomban a főnixmadár az újjászületés, a halál utáni megújulás és megerősödés jelképe, hogy csak néhány példát említsünk.


Hogyan ábrázolják a madarat a szépirodalomban? A Magyar Elektronikus Könyvtárban és a Digitális Irodalmi Akadémián böngészve magyar prózai művekből válogattunk a klasszikus íróktól a kortársakig. Vizsgáljuk meg, milyen kontextusban jelenik meg a szövegben a madár, milyen jelentése lehet a hagyományos elbeszélésekben, az irodalmi parabolákban és a modern műfajokban. 

Kosztolányi Dezső: Madarak beszéde

Örkény István: Halhatatlanság

Lázár Ervin: A nagy madár

Mészöly Miklós: Stiglic

Tandori Dezső: Madárnak születni kell...!

Bodor Ádám: Vendégmadár

2019. április 29., hétfő

Hazai Attila-díj, 2019

Nemes Z. Márió kapta idén a Hazai Attila Irodalmi Díjat. A díjátadásra a fiatalon elhunyt névadó, Hazai Attila 52. születésnapjának előestéjén, 2019. április 29-én, hétfőn este 8-kor kerül sor a Nyitott Műhelyben. A Kortárs Írói Alapítvány Hazai Attila Emlékére 2012 őszén, az író halálának évében jött létre édesanyja, Hazai Éva kezdeményezésére. Az alapítvány célja a hagyaték gondozása mellett, pénzjutalommal járó elismerésben részesítsen egy pályakezdő vagy középgenerációs írót, aki Hazai Attilához hasonlóan szuverén, újító, kísérletező és kockázatvállaló szerző, jelentős művel hívta fel magára a figyelmet, és akire szintén jellemző a társművészetek iránti nyitottság, fogékonyság. A díjat 2016-ban Bartók Imre, 2017-ben Tóth Kinga, 2018-ban Orcsik Roland nyerte el.





Nemes Z. Márió (életrajz)

Megkérdeztük Nemes Z. Máriót. Bárkaonline. 2015. 01.23.






Karó vagy, melyről elrepült a varjú

Nyilván könnyebb lekarózni
a kedvest, mintsem a végtelenbe
fúródni. De egyszerre a kettőt!
Bárcsak így igazulna meg a vágy
és a képzelet korrupt szövetsége.

A rigó csőre meg csontkoporsó.
De mit temettek bele? Valamiféle
csendet talán, állati és napkeleti
bölcseletet, ami zokogva pulzál
a szarusírban, hogy Rigócsőr
király dióként töri meg gőgöt?

A madártani kérdések asszonyba
fúlnak. (Az egyedfejlődésben
sincsen kegyelem.) Mi végre hát
büntetlen repülni? Dölyfös karó
vagy állattemető lennél szívesebben?
Akkor inkább már valami egyszerű.
Kő, vacak, esetleg sprotni.

A vers a szerző A hercegprímás elsírja magát (Budapest: Libri, 2014.) című kötetében jelent meg.



"És talán éppen ez a poétikai gesztus jellemzi leginkább a megannyi parazita vegetációt és organizmust láttató Nemes költészetét: az élősködés. A hercegprímás elsírja magát verseinek szerzője egyszerre élősködik az irodalmi hagyományon (a romantikus Jókaitól a neoavantgárd Altorjai Sándoron át a hiperbotanikus Bartók Imréig) és a vizuális művészetek látványtárán (A hús feltámadása Signorellijétől A háború borzalmai Goyáján át egészen a lemetszett vég- és hímtagú huszárlények Kis Rókájáig). Pont úgy, mint a Váratlan kaland nimfája, aki „emlőivel durván átdöfi az arra járó betyár gúnyáját”, csak hogy később „kiszívja belőle a madárdalt, az üres hüvelyt pedig a halak oltalmára bízza”. Még jó, hogy vannak oltalmazó halak."